Digitális feudalizmus

Egy közeli, szeretett hozzátartozónk halála hatalmas lelki terhet jelenthet. A szeretett személy hiányának feldolgozása hosszadalmas és fájdalmas lelki folyamat. A gyász már önnmagában is megterhelő lehet, és ehhez társul még az örökhagyó halála után fennmaradt vagyontárgyakkal kapcsolatos hagyatéki eljárás ügyintézése is.

A hagyatéki leltár felvételekor ugyanakkor sokan nem is gondolnak arra, hogy az elhunyt családtag után nem csak fizikai vagyontárgyak maradhatnak fenn, hanem számos olyan dokumentum is, amelyek az elhunyt személyéhez köthetőek, és amelyek az elhunyt valamelyik digitális fiókjában találhatóak.

Ilyen digitális fiók lehet például a Google Drive vagy Microsoft OneDrive felhő alapú fiókokban tárolt dokumentumok (fényképek, videófelvételek, word és pdf dokumentumok, egyéb fájlok) vagy Facebook, Instagram fiókokba feltöltött képek, videók, stb.

Az átlagember ilyenkor arra gondolhat, hogy a fenti szolgáltatók az elhunyt örökösei számára lehetővé teszik, hogy az örökös - a halál tényének és az elhunyttal való rokoni (örökösi) kapcsolat igazolása esetén - hozzáférhessenek az elhunyt fentiekben hivatkozott adataihoz.

Nos, azt kell hogy mondjam, hogy ez a gyakorlatban sajnos nagyon nincs így, még akkor sem, ha "papíron" ez a jog meg is illeti az örököst.

Miért mondom ezt? Vizsgáljuk meg a kérdést a Google Drive-on tárolt adatok vonatkozásában. Valószínűleg sokaknak van Google Drive-szolgáltatásuk azok közül, akik most olvassák ezt a cikket, ezért hasznosak lehetnek az alábbiak:

Szóval, a Google bizonyos körülmények között lehetővé teszi a hozzáférést az elhunyt felhasználók adataihoz (például a Drive-on tárolt fájlokhoz), de fontos tudni, hogy a folyamat szigorú és nem automatikus, és a folyamat menete attól függ, hogy az elhunyt tett-e korábban előintézkedést:

1. Ha volt beállítva "Inaktív fiók kezelője"

Ez a legegyszerűbb eset. Ha a felhasználó életében beállította az "Inaktív fiók kezelőjét" (ez egyébként egy kb. 2 perces művelet), a Google egy meghatározott várakozási idő (pl. 3-18 hónap inaktivitás) után értesíti a megjelölt bizalmi kapcsolattartókat.

• A megjelölt személyek kapnak egy e-mailt a letöltési linkkel.
• Csak azokhoz az adatokhoz (pl. Drive, Fotók, Gmail) férnek hozzá, amelyeket az elhunyt előre jóváhagyott.

2. Ha nem történt előzetes beállítás

Ebben az esetben az örökösöknek vagy közvetlen családtagoknak egy hivatalos kérelmet kell benyújtaniuk a Google-hoz.

A kérelem lépései:

1. Űrlap kitöltése: Az "Elhunyt felhasználó fiókjával kapcsolatos kérelem" oldalon kell elindítani a folyamatot.
2. Szükséges dokumentumok:

• Az elhunyt halotti anyakönyvi kivonata (angol nyelvű fordításra szükség lehet).
• A kérelmező érvényes, fényképes személyazonosító okmánya.
• Bizonyíték az örökösi vagy jogi képviselői minőségről.

Ez eddig még viszonylag egyszerűnek látszik, ugyanakkor itt jön a csavar: ugyanis a Google gyakran kérhet egy-, az Egyesült Államokban kiállított bírósági végzést is a tartalom kiadásához, ami jelentősen megnehezítheti és meghosszabbíthatja az eljárást.

Fontos korlátozások:

• A Google soha nem ad ki jelszót vagy közvetlen belépési lehetőséget a fiókhoz.
• Minden kérelem egyedi felülvizsgálaton esik át, és nincs garancia a pozitív döntésre, mivel az elsődleges szempont a felhasználói adatok védelme.

Egy magyar ügyfél esetén a folyamat bonyolultabb és időigényesebb, mivel a Google adatvédelmi szabályzata az amerikai joghatóságra támaszkodik.

Amennyiben tehát Magyar örökösként a fenti dokumentumokat teljes körűen csatoljuk a Google részére, és elindítjuk a folyamatot:

1. Várható eljárási idő (Határidők)

Nincs kőbe vésett határidő, de a gyakorlati tapasztalatok alapján a következőkre kell számítani:

• Első válasz a Google-tól: Általában néhány napon vagy héten (!!) belül visszajeleznek az online űrlapon benyújtott kérelemre.
• A teljes folyamat: Ha a Google jóváhagyja az első szakaszt, a tartalom tényleges kiadása hónapokig (legalább 1-3 hónap) is eltarthat a szigorú manuális felülvizsgálat és az esetleges bírósági körök miatt.

2. Költségek

• Google részéről: Maga a kérelem benyújtása a Google felé és az adatok kiadása a Google részéről ingyenes, ugyanakkor Vannak kapcsolódó költségek, melyeket az alábbiakban részletezek:
• Kapcsolódó költségek:
• Hiteles fordítás: A magyar nyelvű dokumentumokat (pl. halotti anyakönyvi kivonat) hivatalos, angol nyelvű szakfordítással kell ellátni, ami oldalanként több ezer forint lehet.
• Közjegyzői/Ügyvédi díjak: A magyarországi hagyatéki eljárás során felmerülő díjak (közjegyzői munkadíj) az örökség értékétől függenek.

3. A "magyar sajátosság" és a bírósági végzés

A legnehezebb pont a jogi megfelelés:

• USA bírósági végzés: A Google ugyanis fenntartja a jogot, hogy csak az Egyesült Államok területén illetékes bíróság által kiállított végzés alapján adja ki az adatokat.
• Magyar végzés: Bár elindítható a folyamat a magyar hagyatékátadó végzéssel, a Google gyakran visszautasíthatja ezt, hivatkozva arra, hogy a magyar bíróságoknak nincs joghatósága felettük. Ekkor amerikai jogi képviseletre és kinti bírósági útra lehet szükség, ami rendkívül drága (több ezer dollár).

A vicc az egészben az, hogy amennyiben van jogerős hagyatékátadó végzés, és van hivatalos fordítás, valamint tényszerűen igazolható, hogy a kérelmező az elhunyt örököse, úgy az adatkérés elméletileg teljesíthető, de a gyakorlatban a Google nem tekinti automatikusan elegendőnek a magyar dokumentumokat a tartalom kiadásához az alábbiakra hivatkozva:

A magyar végzés státusza

A jogerős hagyatékátadó végzés és a hivatalos fordítás (pl. az OFFI-tól) igazolja az örökösi minőséget, ami elengedhetetlen a folyamat elindításához. A Google azonban amerikai székhelyű cégként az amerikai adatvédelmi törvényekre (különösen a Stored Communications Act-re) hivatkozva gyakran további garanciákat kér.

A fentiek okán,miután benyújtottuk a magyar papírokat az online űrlapon, a Google kétféleképpen reagálhat:

• Kedvező eset: Elfogadják a dokumentumokat és elindítják az adatok (pl. Drive fájlok) exportálását. Ez nagyon ritka, de előfordulhat, ha a kérés "egyszerűbb" adatokra vonatkozik. Hogy mi az "egyszerűbb" adat, azt mindenki döntse el maga…
• Gyakori eset: Küldenek egy sablon e-mailt, amelyben közlik, hogy az adatok kiadásához egy USA-beli bíróság által kiállított végzésre van szükségük.

Mit kell tartalmaznia a végzésnek? (Ha kérik az amerikai formátumot)

A Google általában olyan bírósági döntést vár el, amely kimondja:

• Az elhunyt valóban az adott fiók kizárólagos tulajdonosa volt.
• Az örökösnek jogi érdek fűződik a tartalom megismeréséhez.
• Az adatok kiadása nem sérti a vonatkozó amerikai adatvédelmi törvényeket.

A bírósági út a legköltségesebb és leghosszabb folyamat, amelyre akkor kerül sor, ha a Google az alapdokumentumok (hagyatékátadó végzés + fordítás) benyújtása után elutasítja az adatok kiadását, és amerikai bírósági végzést (court order) követel.

1. Illetékesség és helyszín

Mivel a Google LLC központja a kaliforniai Santa Clara megyében található, a keresetet általában az Amerikai Egyesült Államok Kalifornia Állami Bíróságán (Superior Court of California) vagy a szövetségi bíróságon kell benyújtani. Magyar bírósági ítéletet a Google általában nem fogad el végrehajtható eszközként (erről később) az adattartalom kiadására.

2. A folyamat lépései

1. Amerikai ügyvéd megbízása: Szükség lesz egy kaliforniai jogban jártas ügyvédre, aki képviseli az örökhagyó érdekeit a kinti bíróság előtt.
2. Keresetlevél benyújtása: Az ügyvédnek bizonyítania kell a bíróságon, hogy:

• Az elhunyt fióktulajdonos volt.
• A kérelmező a törvényes örökös (itt használják fel a magyar papírokat bizonyítékként).
• Az örökösnek méltányolható érdeke fűződik a Drive-adatokhoz (pl. családi vagyonkezelés, fontos iratok).

1. Bírói végzés megszerzése: A végzésnek explicit módon utasítania kell a Google-t az adatok kiadására, megfelelve a Stored Communications Act (SCA) előírásainak.

3. Várható költségek és időtartam

Ez az út sajnos "az átlag Magyar pénztárcájához mérve rendkívül drága:

• Ügyvédi munkadíj: Az USA-ban az óradíjak magasak ($300–$800/óra). Egy ilyen ügy teljes költsége könnyen $5,000–$15,000 (kb. 1,8–5,5 millió Ft) közé emelkedhet.
• Időtartam: A tengerentúli ügyintézés és a bírósági ügymenet 6–12 hónapot is igénybe vehet.

4. Van-e alternatíva a magyar bíróságon?

Az amerikai bírósági eljárás helyett meg lehet próbálni egy magyarországi pert indítani a Google Ireland Limited (az európai szolgáltató) ellen az adatok kiadása iránt, hivatkozva a GDPR-ra és a magyar öröklési jogra.

• Előnye: Olcsóbb és itthon zajlik.
• Hátránya: Kérdéses a végrehajthatósága. A Google ugyanis gyakran azzal érvel, hogy az adatokat az USA-beli szervereken kezelik (erről később), így a kaliforniai jog az irányadó.

A bírósági út tehát csak akkor éri meg, ha a Drive-on tárolt adatok rendkívüli anyagi vagy eszmei értéket képviselnek (pl. céges dokumentumok, kriptovaluta-kulcsok, pótolhatatlan szellemi tulajdon).

A Google azon érvelése, hogy azért tagadja meg az adatok kiadását, mert azokat az USA-beli szervereken kezelik álláspontom szerint nyilvánvalóan sérti a GDPR rendelkezéseit, ugyanis a GDPR (Általános Adatvédelmi Rendelet) értelmében, ha egy szolgáltató az EU-ban kínál szolgáltatást, kötelező betartania az európai szabályokat, függetlenül attól, hogy fizikailag hol vannak a szerverei.

Ugyanakkor a gyakorlatban a Google két jogi bástya mögé szokott hátrálni, hogy korlátozza az örökösök hozzáférését:

1. A GDPR és az elhunytak adatai

A GDPR 27. Preambulumbekezdése ugyanis kimondja, hogy a rendelet nem vonatkozik az elhunyt személyek személyes adataira. Az EU tagállamokra bízza, hogy saját hatáskörben hozzanak szabályokat az elhunytak adatainak védelméről.

• A magyar helyzet: Az Infotv. 25/A. §-a lehetővé teszi, hogy az érintett halálát követő öt éven belül az általa életében meghatalmazott személy, vagy bizonyos esetekben a közeli hozzátartozó gyakoroljon bizonyos jogokat (pl. hozzáférés, törlés).

2. A Google "Szerződési Szabadság" érve

A Google jogászai gyakran nem az adatvédelemre, hanem a szolgáltatási szerződésre (Terms of Service) hivatkoznak. Érvelésük szerint a fiók feletti rendelkezés nem automatikusan átszálló vagyoni jog, hanem egy személyhez kötött szolgáltatás, amely a felhasználó halálával megszűnik.

• A Google az USA-beli Electronic Communications Privacy Act (ECPA)-ra hivatkozva állítja, hogy bírósági végzés nélkül bűncselekményt követne el, ha "feltörné" a titkosított kommunikációt (pl. Drive-fájlok, levelek) egy harmadik fél (még az örökös) számára is.

Ha tehát bírósági útra kényszerülünk, a magyar Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordulhatunk panasszal, vagy az illetékes magyar bíróságon hivatkozhatunk a következőkre:

1. A digitális hagyaték vagyoni értéke: Ha a Drive-on üzleti titkok, szerződések vagy fizetős szoftverek/kódok vannak, azok a magyar Polgári Törvénykönyv szerint a hagyaték részét képezik.
2. Az Infotv. 25/A. §: Ez a konkrét magyar jogszabályi felhatalmazás arra, hogy az örökös hozzáférhessen az adatokhoz.

A legnagyobb problémát mégis inkább az jelenti, hogy ha a magyar bíróság igazat is ad az örökösnek, a Google LLC (USA) gyakran figyelmen kívül hagyja a nem amerikai ítéleteket, a Google Ireland Ltd. pedig arra hivatkozik, hogy technikailag nincs hozzáférése az anyavállalat szervereihez.

Az tehát egyáltalán nem érdekli ilyenkor a Google-t, hogy az örökös nem szerződött a Google-lal, nem köti semmilyen amerikai joghatóság, és hogy az örökhagyó vagyona átszáll rá minden további jogi aktus nélkül. Álláspontom szerint a Google-nek ebben az esetben ki kell adnia minden olyan adatot, ami már az öröklés okán a magyar jogszabályok alapján az örököst illet.

A fentieket igazolja az is, hogy a magyar Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerinti öröklési jogi alapelv szerint az örökség az örökhagyó halálával minden további aktus nélkül (ipso jure) átszáll az örökösre.

Azonban a gyakorlatban a Google egy joghatósági ütközést (conflict of laws) használ ki, ami ellen egy egyéni örökösnek rendkívül nehéz fellépnie:

1. "Szerződés vs. Tulajdon" dilemma

A Google érvelése szerint a Drive-tárhely nem egy "széf", aminek átadják a kulcsát, hanem egy folyamatos szolgáltatás. Azt állítják, hogy a szolgáltatási szerződés (ToS) az elhunyttal megszűnt, az adatokhoz való hozzáférés joga pedig nem vagyoni jellegű jog, hanem személyhez kötött, így nem örökölhető automatikusan.

2. A nemzetközi jogsértés kérdése

Bár elméletileg minősülhetne jogsértésnek, a Google a következőkre támaszkodik:

• Választott joghatóság: Amikor a felhasználó regisztrált, elfogadta, hogy a jogvitákra a kaliforniai jog az irányadó.
• Kettős megfelelés: A Google álláspontja, hogy ők nem tagadják meg az örökség kiadását, csupán a kiadás módját kötik olyan eljáráshoz (USA bírósági végzés), amely megvédi őket attól, hogy az USA-ban bepereljék őket a Stored Communications Act megsértése miatt.

3. Miért teheti meg ezt büntetlenül?

A Google egy globális nagyvállalat, amelynek jogi stratégiája a "kockázatminimalizálás":

• Jobban félnek egy amerikai csoportos pertől, amit egy (vélt vagy valós) adatvédelmi incidens miatt indítanának ellenük, mint egy egyedi magyar örökös keresetétől.
• A magyar hatóságok (pl. NAIH) kényszerítő eszközei korlátozottak egy USA-beli központú céggel szemben, ha az adatok fizikailag nem az EU-ban vannak.

A valóság tehát sajnos az, hogy a Google-t nem "érdekli" a jogsértés ténye addig, amíg egy bíróság ténylegesen nem kötelezi őket jelentős bírság terhe mellett. A legtöbb örökös ezen a ponton adja fel a költségek miatt.

A fentiek miatt kimondható, hogy jelenleg egyfajta digitális feudális rendszerről kell beszélnünk: a globális tech-óriások de facto a nemzeti jogrendszerek felett állnak, és saját belső szabályzataikat (ToS) kényszerítik az állampolgárokra.

A helyzetet az teszi különösen felháborítóvá, hogy:

• Aszimmetrikus hadviselést folytatnak: Ameddig mi a magyar Ptk. öröklési alapelveire (Ptk. 7:1. §) támaszkodunk, a Google egy olyan globális jogi pajzsot használ, aminek az áttörése egy átlagos magyar örökös számára anyagilag elérhetetlen (a már említett amerikai bírósági út miatt).
• Joghatósági rés: A Google kihasználja, hogy bár Magyarországon szolgáltat, a "felhőben" tárolt adatok feletti kontrollt az USA joghatósága alá helyezi, ezzel gyakorlatilag kiüresítve a magyar öröklési jogot.
• Erőfölény: A Google pontosan tudja, hogy a legtöbb esetben az adat (legyen az egy Drive-on tárolt családi fotóalbum vagy egy céges dokumentáció) eszmei vagy gazdasági értéke alatta marad egy több tízezer dolláros amerikai per költségének, így a felhasználó kénytelen beletörődni a veszteségbe.

Mit lehet tenni ebben a helyzetben?

Az egyetlen ingyenes út a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH) indított vizsgálat. Ők elvileg felléphetnek a Google ellen, ha a magyar Infotv. 25/A. § szerinti hozzáférési jogot a cég rendszerszinten elszabotálja.

A helyzet tehát nem egyszerű, ha hozzá szeretnénk jutni elhunyt szerettünk fotóihoz, videófelvételeihez, vagy egyéb dokumentumaihoz, amelyek a Google szerverein kerültek eltárolásra. Az eljárás éppen nem lehetetlen, hogy örökösként hozzáférjünk ezekhez az adatokhoz, de ez a jelenlegi szabályozási környezetben, illetve a Google belső eljárásrendjének figyelembevételével gyakorlatilag lehetetlen, illetve csak a jószerencsében bízhatunk, ha mégis megkíséreljük.