Mit tehetünk kéretlen postai reklámküldemények esetén?

A vevőkért folyó versenyben a vállalkozások a legkülönfélébb eszközöket próbálják igénybe venni, melyek közül igen kedveltek a fogyasztókhoz postai úton eljuttatott címzett reklámküldemények.

Fogyasztói oldalról szemlélve e küldemények általában már korántsem tűnnek fel olyan kedvező színben, a lakosság jelentős részének okoznak bosszúságot a postaládákba bedobott, az esetek többségében valamilyen előnyös vásárlás látszatát keltő kéretlen levelek, melyek ellen a fogyasztóknak kevés lehetőségük van bármit is tenni.

A közvetlen üzletszerzést végző cégek a fogyasztók lakcímadatait jogszerűen használhatják fel a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény (továbbiakban: Kkt.) 3. § (1) bekezdése alapján, amely szerint a reklámozó a közvetlen üzletszerzés érdekében az üzletszerzési lista összeállításához név￾és lakcímadatot gyűjthet jogszerűen nyilvánosságra hozatal céljából készített és nyilvánosságra hozott adatállományból, név- és címjegyzékből, valamint kiadványból – így különösen telefonkönyvből, szaknévsorból, illetve statisztikai névjegyzékből - feltéve, ha az adatgyűjtéskor vagy az adategyeztetéskor az érintettet tájékoztatták az eredetitől eltérő célra

történő adatfelhasználás lehetőségéről, illetőleg a letiltás jogáról.

A címzett reklámküldemények jogszabályi definícióját a postáról szóló 2003. évi CI. törvény (továbbiakban: Ptv.) 3. § 25.2. pontja határozza meg. Ennek értelmében címzett reklámküldeménynek minősül a kizárólag hirdetést, üzletszerzési vagy reklámanyagot tartalmazó, külön jogszabály alapján nagy számúnak minősített címzetti körnek szóló olyan postai küldemény, amely - a címzett neve, címe és azonosító száma, valamint az üzenet jellegét nem módosító egyéb adatok kivételével - azonos tartalmú.

Előbbiek értelmében tehát a címzett reklámküldemény a postai küldemények egyik fajtája. A postai küldemény fogalmát a Ptv. úgy definiálja, hogy külön jogszabályban meghatározott tömeg- és mérethatároknak megfelelő - a küldeményen, annak burkolatán vagy az ahhoz tartozó listán megcímzett - küldemény. A postai küldemények fajtái: a levélküldemény, a címzett reklámküldemény, a nyomtatvány és a postacsomag.

A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (továbbiakban: Grtv.) 6. § (4) bekezdése kimondja, hogy a postáról szóló 2003. évi CI. Törvényben meghatározott címzett reklámküldeményben reklám természetes személy mint a reklám címzettje részére közvetlen üzletszerzés útján a címzett előzetes és kifejezett hozzájárulásának hiányában is küldhető, a reklámozó és a reklámszolgáltató azonban köteles biztosítani, hogy a reklám címzettje a reklám küldését

• Bármikor
• ingyenesen és
• korlátozás nélkül megtilthassa.

Megtiltás esetén az érintett személy részére reklám közvetlen üzletszerzés útján a továbbiakban nem küldhető!

Valamennyi, közvetlen megkeresés módszerével közölt reklám esetében – így a címzett reklámküldeményeknél is - lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a címzett mind postai, mind pedig elektronikus levél útján megtilthassa a reklám küldését oly módon, hogy a nyilatkozatot tevő személy egyértelműen azonosítható legyen. Ennek érdekében egyértelműen és szembetűnően tájékoztatni kell a címzettet arról a címről, egyéb elérhetőségről, ahol a megtiltás iránti igényét bejelentheti.

A Grtv. azonban a címzett reklámküldemények kapcsán egy további kötelezettséget is meghatároz, mégpedig azt, hogy a reklámküldeménynek tartalmaznia kell a lemondást lehetővé tevő, postai úton címzett, térítésmentesen feladható és könyvelt küldeményként, igazolható módon kézbesített válaszlevelet.

Amennyiben tehát a reklámozó vagy reklámszolgáltató a fenti kötelezettségének nem tesz eleget (pl.: nem mellékel válaszlevelet, vagy nem biztosítja a reklám lemondásának lehetőségét weboldalán) vagy a lemondást követően továbbra is eljuttatja reklámanyagait a címzetthez, úgy jogsértést követ el, mely esetben a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság bírságot szabhat ki a reklámozóval szemben.

A kéretlen címzett reklámküldeményeket tehát lemondhatjuk, ennek legegyszerűbb módja, ha a reklámozó elektronikus felületén (weboldalán) vagy elérhetőségén jelezzük ezt az igényünket. Amennyiben a bejelentésünk ellenére továbbra is küldenek részünkre kéretlen reklámküldeményeket, úgy panaszunkkal a regionális Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz fordulhatunk.

A fenti tájékoztató a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak a kéretlen reklámokra vonatkozó hatósági állásfoglalása alapján készült.